Egy őszinte orvosi blog!

Mi a panasz?

Így alakul át a sürgősségi betegellátás

2018. december 09. - Dr. Pukoli Dániel

A hírt a napokban jelentette be az emberi erőforrások minisztere, miszerint átalakítják a sürgősségi betegellátást annak érdekében, hogy csökkenjen a sürgősségi osztályokon a várakozási idő és gyorsuljon a betegellátás. Ha jobban körülnézünk egy már meglévő, működő modell kerül egységesítésre! Mi orvosok kifejezetten örülhetünk a hírnek, de remélhetőleg a betegek sem fogják megbánni, hogy méltányos időn belül ellátáshoz juthatnak. Nézzük meg, milyen eszközökkel lehetséges ez? Mit is jelent pontosan a triázs és az akut alapellátási egység fogalma?

stretcher-1685611-19204d22.jpg

Fotó: designed by Pixabay.com

Már több, mint két éve aktívan részt veszek a sürgősségi betegellátásban, ezért jól tudom, hogy mik a gyenge pontjai. Jelen pillanatban az úgynevezett triázs rendszert (a beteg súlyossági állapotát értékelő rendszer) néhány kórház még nem építette be a gyakorlatba. Azokban a kórházakban, ahol még nincs triázs rendszer ott az történik, hogy amikor beérkezik egy beteg, akkor az adminisztrátor fölveszi az adatokat (akár sorszámot is ad) és a beteg vár, sokszor órákat is. Mi orvosok folyamatosan látjuk el a betegeket, majd legtöbbször érkezési sorrend alapján kerül a beteg ellátásra. Persze vannak kivételek, ha a mentő hozza be a beteget, nyilvánvalóan azonnal ellátásra kerül vagy az olyan beteg, aki levágta a fél ujját és ömlik belőle a vér.

Az új koncepció szerint minden Sürgősségi Osztályon (továbbiakban SBO) alkalmazni kell a triázs rendszert. Mit is jelent ez?

A mindennapi betegellátás során sokszor azt tapasztaljuk, hogy az SBO-ra érkező betegek nagy része nem igényel akut, sürgős ellátást (becslések szerint ez akár elérheti a 60%-ot is). Sokan csak azért keresik fel az SBO-t, mert az interneten rákeresve azt tanácsolták, hogy azonnali orvosi ellátásra van szüksége vagy sok beteg mondja azt, hogy “nem mertem neki menni a hétvégének”, esetleg az éjszakának stb. Lehetne boncolgatni az okokat, de ez egy másik történet lesz majd. A mindennapi gyakorlat is ezt igazolja, hiszen sokan egy rándulás vagy egy egyszerű megfázás, esetleg hasmenés miatt már mentőt hívnak vagy a sürgősségire rohannak. Ezek az akut ellátást nem igénylő betegek gyakorlatilag késleltetik a többi beteg akár azonnali ellátását. A triázs rendszer ezt hivatott kiküszöbölni, méghozzá úgy, hogy a beérkező betegeket az állapotuk súlyossága szerint osztályozzák! Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók! A legtöbb kórházban már korábban is működött ez a beteg osztályozó rendszer a következő módon:

Beérkezik a beteg, majd az első ajtónál meg is érkezik a triázshoz. A triázs pultnál három féle szakember fogadhatja a beteget. Lehet triázs nővér (speciálisan a sürgősségi területre szakképzett nővér), mentőtiszt, esetleg orvos. A beteget kikérdezi a szakember, megméri a vitális paramétereit és besorolja, hogy melyik sürgősségi kategóriába tartozik. Majd mindenki vár a sorára, halasztható besorolás esetén akár órákat is mire orvos látja a beteget. Aztán az orvos-beteg találkozásnál pedig kiderül (a halasztható betegnél), hogy mégsem olyan nagy a baj, mehet is haza. Az ellátott beteg ilyenkor mit gondolhat? Talán ezt:

“Ezért kellett itt várnom hét órát, hogy 5 perc alatt megvizsgáljanak és még labort sem csináltak!”

Nos, az új modell szerint pont erre jöhet a megoldás, hogy ne kelljen órákat várni egy olyan panasz miatt, amit 10 perc alatt is el lehetett volna látni! Nézzük meg, hogy a gyakorlatban ez hogy is néz ki!

A bevezetésre kerülő betegellátási modell szerint ezentúl alkalmazni kell a triázs mellett az akut alapellátási egységet is. Magyarországon több vidéki SBO-n már régóta alkalmazzák ezt az újnak tűnő betegellátási formát és a tapasztalatok azt igazolják, hogy működik! Ezekben a kórházakban az egyik folyosón az SBO található, a másik folyosón a háziorvosi ügyelet. Az SBO-ra érkező beteget, ha úgy ítélik meg a triázspultnál, akkor gond nélkül átirányítják a háziorvosi ügyeletre (ez az akut alapellátási egység). Az ügyeleten a beteget mi orvosok megvizsgáljuk és ellátjuk (fájdalomcsillapítót, infúziót adunk, stb.), aztán terápiás tanáccsal haza küldjük. Amennyiben magasabb szintű ellátást igényel a beteg állapota, akkor visszairányítjuk az SBO-ra. És lám minden olajozottan működik! Ez már egy bevett és bevált gyakorlat!

Ki profitál ebből?

A tapasztalatok azt igazolják, hogy MINDENKI!

  1. A halasztható beteg, mert gyorsan sorra került, gyorsan ellátták, mehet is haza.
  2. A sürgős ellátást igénylő beteg, mivel ő is gyorsan sorra került és el is lett látva.
  3. A sürgősségin dolgozó orvos, aki így nincs leterhelve és a valóban sürgős eseteket oldhatja meg.

Az új modell szerint előfordulhat, hogy a beteg nem is találkozik orvossal, mert az akut alapellátási egységet diplomás nővér vagy mentőtiszt látja majd el! De miért is találkozna?! Vegyük példának Angliát. Ott a háziorvos olyan, mint Columbo felesége! Nehéz hozzá bekerülni, sokszor csak időponttal lehetséges! Ha a betegnek panasza van, akkor bemegy ugyan a háziorvoshoz, de csak az asszisztensét fogja látni. Az asszisztens megkérdezi, hogy mi a baj és ha úgy ítéli meg, hogy halasztható a probléma, akkor időpontot ad a háziorvoshoz és terápiás tanácsokkal ellátja a beteget. Láthatjuk, hogy nyugaton és hazánkban is van már példa a most egységesítésre kerülő betegellátásra. Ha ezeken a helyeken működik (ráadásul színvonalasan), akkor miért ne működhetne országosan is?

Véleményem szerint egy már meglévő betegellátási modell kerül bevezetésre, illetve egységesítésre, hiszen láthattuk, hogy több vidéki SBO-n is már régóta működik a dolog, ráadásul elég hatékonyan!

Paradigmaváltás az egészségügyben

Manapság egy kattintással információhoz juthatunk a jövőbeni betegségeink valószínűségéről. Sőt, a genetikai profilunk alapján megtudhatjuk akár azt is, hogy a boldogító igen kimondása után életünk szerelme mennyire hajlamos megcsalni vagy éppen hű maradni hozzánk. Mindez adott, jelen van, de a kérdés az, hogy tudjuk-e megfelelően használni ezeket az értékes információkat? Ki szeretné tudni, hogy 20 év múlva milyen betegségben fog szenvedni vagy hogy miben és mikor fog meghalni?

dna-2789567_1280.png

 Fotó: designed by Pixabay.

Génjeinkben az egészség és betegség?

Az emberek a jóllétre törekszenek és az ez iránti igény növekedése, valamint az orvostudomány fejlődése napjainkra elérhető közelségbe hozta a személyre szabott orvoslás lehetőségét, melyet nyugodtan nevezhetünk a jövő útjának. Genetikai vizsgálatokkal és a környezeti rizikófaktorok figyelembevételével ma már meghatározható az adott egyénnél előreláthatólag kialakuló betegségek valószínűsége, sőt, akár személyre szabott gyógyszerek is kifejleszthetőek.

Itt kopogtat és gyakorlatilag pár éven belül elérhetővé és megfizethetővé válik a személyre szabott orvoslás, mely során –egy lehetséges forgatókönyv szerint- a beteg bemegy a kezelőorvosához, vért vesznek tőle, DNS-ét izolálják és pár órán belül kiderül majd, hogy bizonyos betegségekre mennyire vagyunk hajlamosak. Az interneten számos olyan cég van, amely azt ígéri (mellesleg nem is túl drágán, akár karácsonyi ajándéknak sem rossz ötlet), hogy meghatározza a teljes génkészletünket, és megmondja, hogy mely betegségekre vagyunk hajlamosak. Nem fikció, ez a valóság!

Ezt úgy kell elképzelni, hogy online megrendeljük a szolgáltatást, postán kiküldik borítékban a mintavételhez szükséges anyagot, majd az abban található pálcával a szájüreg nyálkahártyájához dörzsölve meg is történik a DNS mintavétel. A pálcákat visszahelyezzük a csomagolásba, majd postán visszaküldjük a feladónak. 1 hónap múlva meg is érkezik az eredmény és a leletet egy genetikusnak megmutatva kiderül, hogy egyes betegségekre mennyi esélyünk van. Gondoljunk csak bele, hogy 20 évesen megcsináltatjuk a tesztet, az eredmény szerint több betegség mellett a 2. típusú cukorbetegségre 70% esélyem van. Ezek tények, ezen változtatni nem lehet, hiszen ezzel születtünk! De akkor mit tegyünk? Fogadjam el, hogy cukorbetegségem lesz és előbb-utóbb inzulinnal kell szúrkálnom magam?!

Valóban a gének határozzák meg, hogy kik vagyunk, de nem mindenhatóak! A környezet, az életmód, a különböző lehetőségek az életben legalább annyira befolyással lehetnek a tulajdonságainkra, a kialakuló betegségeinkre, mint a gének. Egy multifaktoriális öröklődésű betegségben (ilyen például a 2. típusú cukorbetegség is) nemcsak a gének mintázata határozza meg egy betegség kialakulását, hanem nagyon fontos az életmód is. Értelemszerűen, ha megállapítják, hogy olyan géneket hordozunk, amely alapján fokozott hajlamunk van a cukorbetegségre és az életünk során nem leszünk elhízottak, nem mérgezzük magunkat folyamatosan a szénhidrátokkal, akkor a betegség kialakulásának valószínűségét csökkenteni tudjuk.

Ha kíváncsi arra, hogy mely betegségeket lehet megjósolni a génjeinkből küldjön egy email-t a miapanasz@gmail.com címre vagy lájkolja facebook oldalamat és elküldöm a listát!

Tehát az interneten megrendelhető genetikai tesztek hasznát és értelmét csak abban látom, hogy figyelmeztető jelleggel bírnak! Ha kimutatják, hogy több betegségre is hajlamosak vagyunk, akkor életmód változtatással tehetünk ellene, hogy ne alakuljanak ki a betegségek! De nem csak betegség hajlamokra lehet  fényt deríteni a génjeink meghatározásával! Ma már létezik a személyre szabott gyógyászat is!

A gyógyszerelés művészete a gének tükrében!

Manapság egyre több olyan tanulmány jelenik meg, mely szerint a legtöbb gyógyszer a kezelt betegek 60%-ban nem vagy csak korlátozottan hatásos. Igen! Ez a szám megdöbbentő, de ez nem a gyógyszergyárak hibája! Jelenleg statisztikai megközelítéssel próbáljuk gyógyítani a beteget, ami azt jelenti, hogy egy gyógyszer kifejlesztése során több ezer beteg adataiból következtetnek arra, hogy egy gyógyszer hatásos-e vagy sem! Igen ám, de az ujjunk sem egyforma (tartja a mondás)! A betegek különbözőek, ezért eltérő a betegség lefolyásuk is. Ha megnézünk két beteget, akiknek ugyanazt a betegséget diagnosztizáltuk, előfordulhat, hogy ugyanarra a terápiára különbözőképpen reagálnak. Az egyik betegnél hatékony a gyógyszer, a másik betegnél a sok mellékhatás mellett sincs eredményes javulás. Ennek oka génjeinkben is keresendő!

Ma már elérhetőek olyan vizsgálatok (Magyarországon is!) bizonyos gyógyszereknél, mellyel meghatározhatóak, hogy hatásos lesz-e az adott gyógyszer vagy sem.

Küldjön egy email-t a miapanasz@gmail.com címre vagy lájkolja facebook oldalamat és megkapja a gyógyszerlistát!

Vannak veszélyei is a személyre szabott orvoslásnak

Ezek egyrészt a genetikai tesztek klinikai megbízhatóságával kapcsolatos aggodalmak. Nem mindegy, hogy melyik internetes cég és milyen módszerrel végzi a genetikai teszteket.

Fontos a biztonság és a genetikai kódunk védelme! Ha nem vagyunk körültekintőek, akkor egy megbízhatatlan cégnek gyakorlatilag kiadjuk az életünket és még fizetünk is érte. A genetikai információnkkal a cégek olyan adatok birtokába jutnak, ami manapság és a jövőben is felbecsülhetetlen!

Az eredmények birtokában a megfelelő szakemberhez (leginkább genetikushoz) kell fordulnunk, aki kellően tapasztalt ahhoz, hogy nehogy téves vagy félreértelmezett információt kapjunk, hiszen nem mindegy, hogy mit jövendölnek a gének és mit lehet változtatni.

A kapott eredmények akár szorongást is kiválthatnak, hiszen gyökeresen megváltoztathatja az életünket. Mi van, ha 20 évesen kiderül egy jelenleg gyógyíthatatlan betegség, ami lehet, hogy csak 50 éves korban jelentkezik?  Milyen lesz az ilyen ember élete?

Konklúzió:

Véleményem szerint a személyre szabott gyógyászat megteremtésével (ha jó kezekben van) az egészségügyet jobbá és biztonságosabbá tudjuk tenni. A kapott információkkal lehetőségünk van idejében felismerni a betegségeket és megkezdeni a megelőzést és, ha szükséges  életmód változtatást eszközölni. Próbáltam bemutatni a modern orvoslás lehetőségeit, előnyeit, hátrányait. Fontosak a génjeink és sok mindent meghatároznak, sőt mint láthatjuk, DNS-ünk elemzésével bizonyos fajta betegségekre való hajlamokat is kideríthetünk, valamint a személyre szabott gyógyászat segítségével a számunkra hatékony gyógyszert is megtalálhatjuk.

De nem csak a génjeink határozzák meg létünket, hanem az életmódunk is. Mert tudjuk, hogy “A gének töltik meg a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt!” by Dr. Elliot Joslin.

Ha tetszett a bejegyzésem és szeretnél rendszeresen hasonló posztokat olvasni, akkor kövess engem itt vagy facebook oldalamon!

Beköszöntött a téli depresszió!

A hűvös, esős napok, a korai sötétedés közérzetünket és hangulatunkat is negatívan befolyásolja! Sokan küzdenek minden évben a téli depresszió tüneteivel! Idén vedd kezedbe az irányítást és vess véget a búskomorságnak!

teli_depresszio.jpg

Fotó: designed by Flickr.

Saját magam azt tapasztalom, hogy a novemberi-decemberi hónapokban több páciens jelenik meg az orvosi ügyeleten olyan megfoghatatlan, furcsa tünetekkel, minthogy „rosszul érzem magam” vagy „fáradt és ingerlékeny vagyok”, „gyengének érzem magam”, „nem tudok aludni” stb.! Nem is csoda! Nem rég még verőfényes napsütésben, pólóban, rövidnadrágban flangáltunk az utcákon. Mindenki örült ennek a nyárias időnek, motiváltak és jókedvűek voltunk. Azonban pár napja hirtelen beköszöntött az igazi ősz-téli időszak: hideg, borús napok, nah meg az óra átállításból fakadó korai sötétedés. Átmenet már megint nem volt, a 15-20 fokból hirtelen mínuszok lettek. Sok ember szervezetét megviseli ez az időszak, mely során levertnek, fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, étvágyunk növekszik és sokszor egész nap csak aludnánk. Nehézségek adódhatnak a munkavégzésben és társas kapcsolatainkban, libidó csökkenés és koncentrálási zavar alakulhat ki. Ezek a téli depresszió tünetei. Orvosi nevén a szezonális affektív zavar, angolul a rövidítése találóan „SAD”.

A téli depresszió tüneteivel jelentkező pácienseknél a legegyszerűbb azt mondani ilyenkor, hogy:

– menjen, feküdjön le, pihenje ki magát, majd akkor jobban lesz!

Rosszabb esetben még pánik betegség diagnózist is kap a beteg, sőt akár feszültségoldó gyógyszer is felírásra kerülhet, a nyugodtabb alvás és kipihentség érzése reményében. Aztán egy alapos kikérdezés után a végén rájövünk, hogy semmi testi baja nincs a betegnek vagy, hogy pánikolna, egyszerűen a téli depresszió tünetei jelentkeztek nála. Mélyebb interjút folytatva a betegekkel (már ha van idő rá), többen elmondják, hogy sokszor egyedül vannak otthon, nincs kivel beszélgetni, félnek, hogy valami baj történik velük és nincs aki segítsen nekik. Kimerültnek érzik magukat, éjszakai baglyok és sokat aludnának!

Miért szezonálisan (őszi-téli időszakban) jelentkezik a lehangoltság?

A tudomány szerint: az októberi óraátállítás miatt elég korán sötétedik. Sötétben indulunk munkába, majd sötétben érünk haza. A tél közeledtével a nappalok rövidülnek, az alvás-ébrenlét ciklusért felelős melatonin szint növekszik. A magas melatonin szint lehangoltsághoz vezethet.

Saját vélemény szerint: a tudományos álláspont mellett úgy gondolom, hogy meg kell említeni a betegek által tapasztalt okokat is, leginkább a minőségi társas kapcsolatok hiányát, mint legfőbb okot! A saját praxisomban a „SAD” tüneteivel megjelenő betegeknél sokszor azt vettem észre, hogy magányosnak érzik magukat! Magányosak, mert szakítottak a párjukkal vagy elváltak, esetleg nincs már jelen az életükben egy közeli hozzátartozó vagy külföldön dolgozik a társuk stb. Higgyék el, nem is gondolnánk, de sokakat érint a dolog. De egyáltalán nem biztos, hogy csak akkor lehet valaki magányos, ha nincs a közelében fizikailag a szeretett társ. Magányosnak érezhetjük magunkat akkor is, habár velünk van a társunk, itt van mellettünk a teste, de az ő gondolatai valahol máshol járnak. November-december határán egyre erőteljesebbé válik a magány érzése. Itt az advent és a TV-ben ezerrel nyomják a commerce reklámokat, hogy hol lehet olcsóbban megvenni az ajándékokat, mi legyen az ünnepi menü stb. Ha felmegyünk a netre, beírjuk az advent keresőszót a gugliba és mit dob elénk? Mézeskalács recepteket, a legjobb karácsonyi ajándékötleteket és bécsi vásárba induló turistautakat. Ez mind szép és jó, de ha nincs kinek ajándékot venni vagy nincs kivel elmenni a vásárba, akkor nem tudjuk úgy önfeledten élvezni az adventet. Az advent időszaka sokak számára inkább terhet jelent, mintsem önfeledt boldogságot. A karácsony közeledtével méginkább szükségét érezzük a társas kapcsolatoknak. Úgy érezzük, hogy jobban hiányoznak azok, akiket elveszítettünk, mint korábban. Aztán a tél végével és a tavasz közeledtével –persze a nappalok is hosszabbodnak-, de az ünnepek már elmúltak, nem csak a szeretetről szól minden, így kevésbé érezhetjük magányosnak magunkat, a lehangoltságunk is megszűnhet.

Mit szoktam tanácsolni a pácienseknek? Hogyan küzdjék le a téli depressziót?

A legjobb ellenszere a téli depressziónak a társas kapcsolatok ápolása, a családtagokkal, barátokkal való együtt lét, hiszen ez az ember alapvető igénye is, mely biztonságot ad és a rosszkedvet is feloldja.

Menjünk ki a szabad levegőre és sétáljunk. Kiránduljunk annyit, amennyit jól esik, lehetőleg egy társsal, aki lehet a barátnőnk, a párunk vagy a barátunk, a szomszédunk, az egyik ismerősünk. Tök mindegy, csak ne egyedül menjünk! Így miközben élvezzük a szép tájakat és a társaságot, észrevétlenül is mozgunk. A mozgás jó, mivel endorfin hormonokat szabadít fel és ettől jobban érezzük magunkat.

Ha kimozdulunk otthonról akkor több fény is éri a szervezetünket, leginkább a szemünket. Erre van szükség, a fényre, amely a melatonin szintet normalizálja és javítja a hangulatot.

A téli depresszió esetén fokozott étvágy is jelentkezik, ami talán az evolúcióból ránk maradt ősi ösztön. Ilyenkor több szénhidrátot kívánunk. Ne engedjünk a kísértésnek és csak módjával együk a csokikat. Az a legrosszabb párosítás, ha depis is vagy és még meg is híztál!

Amit ne csináljunk!

- Ne üljünk otthon a négy fal között!

- Ne nézzünk szomorú, romantikus filmeket!

- Ne hallgassunk olyan zenéket, amelyekhez valami rossz emlék köt!

- Ne rágódjunk a múlton, ne nosztalgiázzunk! Tavaly még lehet, hogy az exeddel töltötted a karácsonyt, és most úgy érzed, hogy ebben az évben sem találod meg az igazit, de ne csüggedj, hanem a jövőddel foglalkozz! :)

Mi hajlamosít a depresszióra?

Ha a közvetlen környezetünkben ráismerünk egy olyan emberre, akire ráillenek a téli depresszió tünetei, ne hagyjuk magára! Sokat segítünk neki, ha át hívjuk egy vacsorára vagy ha el megyünk vele sétálni!

Ha tetszett a bejegyzésem és szeretnél rendszeresen hasonló posztokat olvasni, akkor kövess engem itt vagy facebook oldalamon!

 

A betegnek is tennie kell a gyógyulásért!

Két éve veszek részt az orvosi ügyeletekben és ez idő alatt már több, mint két ezer beteget vizsgáltam meg, adtam tanácsot, ha kellett újraélesztettem. Úgy gondolom ennyi idő és betegvizsgálat után a magyar egészségügyről egy átfogó kép alakulhat ki abban az emberben, aki ebben a rendszerben az egyik leggyengébb láncszem, maga az orvos. Két eseten keresztül szeretném bemutatni a magyar valóságot, hogy milyen felelőtlenek tudnak lenni a magyar betegek, ha az egészségükről van szó és, hogy nem csak az orvoson múlik a siker, hanem a betegeknek is tenniük kell a gyógyulásért!

Első eset: „Doktor Úr! Sok süteményt evett a mama, de tudjuk, hogy nem kellett volna!”

macaron-2462247_1920.jpg

Fotó: designed by Pixabay.

Egyik vidéki ügyeletem során az esti órákban megcsörrent az ügyeletes telefon. Felveszem, a vonal másik végén ülő diszpécser bemutatkozik és lediktálja az ellátandó beteg nevét, címét, majd a panaszt, miszerint:

- „Azonnalos feladat. Ismert és kezelt cukorbeteg, aki fullad, nehezen veszi a levegőt”.

Gyorsan értesítettem a gépkocsivezetőt, majd az ügyeletes kocsiba ültünk és szirénázva, kék villogóval a helyszínre érkeztünk pár perc alatt. Belépek a házba és a család fogad. Köszönünk egymásnak. Majd kérdezem, hogy:

- Hol a beteg?

Mutatják az utat, erre tessék jönni doktor úr! Beléptem a szobába és a beteg félig ülőhelyzetben fekszik az ágyban. Láthatóan tényleg fullad, szaporán veszi a levegőt, mély ki-és belégzésekkel. Ezt hívjuk Kussmaul légzésnek. A tünet láttán gyorsan be is ugrott, hogy magas lehet a beteg vércukor szintje, ezért fullad így.

Gyakorlatilag vizsgálat nélkül is fel lehetett volna állítani a diagnózist, de jó orvos módjára elsőnek megkérdeztem, hogy mi a panasz?

- A beteg mondja, hogy fulladok doktor úr, kérem segítsen!

- Következő kérdésem, hogy mértek-e vércukor szintet?

- Válasz: nem.

- Jó, akkor majd mi mérünk.

Megmértem és 24 mmol/l volt! Mondtam is, hogy ez nagyon magas érték, nemcsoda, hogy ilyen rosszul van!

Ezt követően megszólal a hozzátartozó, hogy:

- "Doktor Úr! Sok süteményt evett ma a mama, de tudjuk, hogy nem kellett volna! Egyébként tartja a diétát, mindig jó a cukra, rendszeresen mérjük és mindig 10 alatti!”

Nah, mondtam is magamban, hogy akkor ő egy rendes beteg, aki most csak azért lehet rosszul, mert kísértésbe esett és egy kicsit több süteményt evett a kelleténél! Gyorsan elláttam a beteget, úgy ahogy szakmailag indokolt (vérnyomásmérés, vér oxigén-szint mérés, infúzió adása stb.), majd hívtam egy azonnalos mentőgépkocsit, mert a betegnek kórházi ellátásra van szüksége.

Amíg a mentőre vártunk, elkértem a beteg előző laborleleteit. Egyet találtam, meg is néztem, és a leleten a hemoglobin A1C érték 9% körüli volt, ami nagyon magas és azt jelzi, hogy két-három hónapra visszamenőleg is magas volt a beteg átlagos vércukorszintje. Diabetológiai gondozásról való megjelenést nem találtam.

Meglepődve néztem a család felé és megkérdeztem, hogy jár-e a mama rendszeresen diabetológushoz, mert a labor leletekből az derül ki, hogy nincs karbantartva a szénhidrát háztartása és véleményem szerint a diétát sem tartja be.

A család közölte, hogy ne foglalkozzak azzal, hogy jár-e rendszeresen a beteg diabetológushoz vagy, hogy tartja-e a diétát, továbbá nekem az a dolgom, hogy kijöjjek és ellássam a beteget!

Mondtam nekik, hogy csupán tájékozódtam. De ha már itt tartunk, akkor vegyék tudomásul, hogy az egészséges jólét nem csak az orvoson múlik, hanem ezért a betegnek is tennie kell! Ha rendszeresen eljártak volna diabetológushoz és betartották volna a diétát, talán nem jutottunk volna el a mamánál egy potenciálisan életveszélyes állapothoz!

Ezzel le is zárult a „beszélgetésem” a családdal, mert megérkeztek a mentők! Átadtam a beteget, majd beültünk a gépkocsiba. Az úton visszafelé azon gondolkodtam, hogy miért gondolják egyes betegek, hogy ők nem felelősek az egészségükért! És a következők jutottak eszembe:

Emlékszem, mikor gyerek voltam (90-es évek eleje) hétvégenként a szomszéd nénik gyakran átjártak a nagymamámhoz trécselni. A nagy pletykázások előtt az összegyűlt öreg nénik elmesélték, hogy ki mit főzött a húsleves mellé (falun a húsleves hétvégenként alap dolog volt).

Mondja az egyik szomszéd, hogy ő töltött káposztát csinált, a másik rántott húst, a harmadik hallatán mindenkinek felcsillant a szeme, mikor kimondta, hogy csirkepörköltet nokedlivel. A trécselés üres gyomorral nem megy! Egyből mondták is, hogy nah, akkor együnk egy „kis” nokedlit!

A poén az az egészben, hogy mindegyik öregasszony cukorbeteg volt! Szóvá is tettük nekik, hogy nem kellene annyi tésztát enni, mert felmegy a cukra! És mi volt a válasz rá?!

- Nézd meg csak a Boriskát, hogy lefogyott! Ő is cukorbeteg, tartja a diétát és még rosszabbul néz ki, mint amikor itt evett velünk.

Ebből a példából kiindulva (de sok más példa létezik), láthatjuk, hogy régebben megvolt az emberek szokásos életvitele, torz társadalmi minták alakultak ki (A túlsúlyos ember volt a derékember. A sovány, pedig biztos beteg, azért fogyott le.). Ezek a társadalmi minták egészségkárosító életmódot eredményeztek.

Visszatérve az ügyeletre arra jutottam, hogy az ilyen betegek úgy gondolják, hogy a saját egészségükkel nem kell foglalkozni, ha bajom van, majd kihívjuk az ügyelet, mert az orvosnak az a dolga, hogy kijöjjön és meggyógyítson, mint hallhattuk! De azonnal! Nem számít az, hogy gyakorlatilag szénhidráttal mérgezte magát a beteg (nem tartotta be a diétát, diabetológushoz nem járt)! Csak az a lényeg, hogy végezze az orvos a dolgát, ha kell még hazudunk is neki!  

2. eset: „Doktor úr! Nem volt lóvénk kiváltani a gyógyszert!”

no-money-2070384_1280.jpg

Fotó: designed by Pixabay.

Őszi-téli időszakban az orvosi ellátást igénybe vevő tüdőbetegek száma szignifikánsan megemelkedik. Különösen igaz ez a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedőkre! Ennek a betegségnek köztudottan a dohányzás az oka! Ha nem dohányzik az ember, akkor nagy valószínűséggel nem lesz COPD-s sem!

Történt egyszer, hogy fulladás miatt kihívtak egy ilyen COPD-s beteghez, akinek mellesleg asztmája is volt. Megérkeztünk, valóban fulladt a beteg. Család körülöttem, mindenki árgus szemekkel figyeli hogyan vizsgálom a beteget! Lázas volt, fulladt, meghallgatva a beteg tüdejét sípolás és búgás hallatszódott.  Megkérdeztem a beteget, hogy fújt-e be magának asztma ellenes spray-t?

Ekkor megszólalt az egyik hozzátartozó, hogy:

- Doktor úr! Nem volt lóvénk kiváltani a gyógyszert!”

Megértően belegondoltam, hogy szegény a család, lehet, hogy még kenyérre is alig futja nekik. Ezt követően elláttam a beteget, majd hívtam hozzá a mentőket.

A mentőre várva volt alkalmam körülnézni a szobában. És mit láttam? Az egyik szekrényen 2 csomag multis dohány, a másik szekrényen szivarka.  Ekkor konstatáltam, hogy:

1. A két csomag dohányra és a szivarkákra volt pénzük, melynek ára kb. 5 ezer forint, de a 700 Ft-os asztma ellenes spray-re nem volt!

2. A betegnek a dohányzás okozta a tüdőbetegségét, ennek ellenére továbbra is szívja a cigit!

WTF?!

Nem akartam vitába bocsátkozni a családdal, csak annyit mondtam nekik, hogy a későbbiekben ügyeljenek arra, hogy a beteg gyógyszerei ki legyenek váltva és szokjon le a dohányzásról!

Ezen eset apropójára találtam rá egy megdöbbentő kimutatásra, mely szerint a háziorvosok által felírt gyógyszerek csak 60%-át váltják ki a magyar betegek! A képet sajnos nem szúrhatom be ide, de linkelem.

A kimutatás szerint - annak ellenére, hogy Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak – az ilyen betegségekre felírt gyógyszerek csak felét váltják ki a magyar emberek!

Nah, mit szólnak ehhez?! Ne csodálkozzunk, ha ennyien meghalnak szívrohamban vagy stroke-ban, hiszen nem is szedik be a gyógyszert!

Tanulság a fenti két esetből:

Bizony! Nem csak az orvosnak van felelőssége abban, hogy az ellátott beteg meggyógyuljon! A gyógyulásért a betegnek is tennie kell! Legalább annyit, hogy eljár rendszeresen gondozásra és kiváltja a felírt gyógyszereket! Persze, ha baj van segítünk, mindent megteszünk, hogy gyógyulhasson a beteg, de szem előtt kell tartani, hogy mi sem vagyunk Istenek, de ez már egy másik történet!

Ha tetszett a bejegyzésem és szeretnél rendszeresen hasonló esetekről hallani, akkor kövess engem itt vagy facebook oldalamon!

 

Újabb két vérnyomáscsökkentő gyógyszer került feketelistára!

Amerikában ismét kiderült két vérnyomáscsökkentő gyógyszerről is, hogy rákkeltő anyagot tartalmaznak. Itt a gyógyszerlista!

close-up-1853400_1920.jpg

A napokban jelentette be az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA), hogy visszahívja a kínai Pharmaceutical gyártótól származó losartan és hydrochlorothiazid hatóanyagú, 100/25 mg dózisú tablettákat. Közleményükben az áll, hogy a laboratóriumi tesztek során az érintett vérnyomáscsökkentő gyógyszer egy rákkeltő anyaggal (NDEA=N-nitróz-dietil-amin) volt szennyezett. Ez az anyag megtalálható például gumitermékekben és kozmetikumokban is és nagyon hosszú ideig, nagyon sokat kell fogyasztani belőle ahhoz, hogy valaki megbetegedjen.

Az FDA közölte, hogy ilyen rákkeltő anyaggal szennyezett a ScieGen’s által forgalmazott irbesartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentő gyógyszer is, amely 75 mg, 150 mg és 300 mg dózisú kiszerelésben kapható. Mind a három készítményt visszahívta az FDA!

Ez év nyarán már volt hasonló eset, amikor az FDA visszahívta a valsartan hatóanyagú gyógyszereket, mivel rákkeltő anyagokat találtak benne! Ekkor több Magyarországon forgalmazott készítmény is kivonásra került. A valsartan botrány úgy robbant ki, hogy egy új gyógyszer forgalmazó cég jelentkezett a gyártónál, aki a hatóanyagot bevizsgáltatta és ekkor találták meg a rákkeltő szennyeződést a gyógyszerben.

Ezekről is írtam már:

Veszélyben a női szívek!

Az aszpirin mégsem védi meg a szívet!

Dr. Google nem kér elnézést!

Veszélyben a női szívek!

A legújabb kutatások szerint azok a nők, akik magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvednek vagy dohányoznak nagyobb eséllyel kapnak szívrohamot, mint a férfiak.

hearth_woman.jpg

Fotó: designed by Pixabay.

A hármas rizikó!

Magyarországon a vezető halálokok közé tartozik a szívroham. Az OECD adatai szerint 2016-ban egy Kecskemét városnyi ember halt meg Magyarországon, ebből 37 ezren olyan nők voltak, akik szív-és érrendszeri megbetegedésben szenvedtek, köztük 2300-an szívroham következtében hunytak el. Egy a British Medical Journal-ben nemrégiben megjelent kutatás szerint a magas vérnyomás, dohányzás és cukorbetegség megléte esetén a szívroham kockázata 40%-al gyakoribb nőkben, mint férfiakban.

Az Oxfordi Egyetem kutatói a brit biobank információit felhasználva közel 472 ezer, 40 és 60 év közötti ember adatait vizsgálták, 2006 és 2010 között. Hét évig követték az adatokat és azt találták hogy a nőknél a magas vérnyomás önmagában 80%-al emeli a szívroham kockázatát. Azoknál a nőknél, akik dohányoztak és cukorbetegségük is volt, 40%-al nőtt a szívinfarktus rizikója.

Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív koszorúereit egy vérrög elzárja, ezért csökken vagy megáll a szív vérellátása és a szívizom egy része elhal.

Leggyakoribb tünete a szívinfarktusnak: a szegycsont mögötti nyomú jellegű mellkasi fájdalom, mely kisugározhat a karra, a nyakra, a hátra, a vállra vagy az állkapocsra is. Gyakori kísérő tünet még a fulladás érzés, légszomj, izzadás, hányinger, szorongás. 

Mellesleg egy idei tanulmányban amerikai kutatók eredményei szerint a nőkben a szívinfarktus tünetei különbözhetnek a férfiakhoz képest. A nők a szívinfarktus tüneteit több panasszal jellemezték, mint a férfiak. Ezek a panaszok a következők voltak: rendszertelen szívdobogásérzés, gyomor fájdalom, diszkomfort érzés a karokban, nyakban, állkapocsban.

Becsülje meg a szívét!

Kalkulátorunk segítségével néhány egyszerű adatból megbecsülhető, hogy 10 éven belül kell-e súlyos szív-érrendszeri megbetegedéssel számolnia.

Mérje fel egészségi állapotát! Próbálja ki!

Mi okozhat szívinfarktust?

A szívinfarktus hátterében az érelmeszesedés áll, amely akár gyermekkorban is elkezdődhet, és aztán lappangva, tünetmentesen fejlődik ki évek, évtizedek alatt.

 Az érelmeszesedés okai:

  • Elhízás (előző blogbejegyzésben részletesen írtam az aszpirin testsúly függőségéről)
  • Mozgás szegény életmód
  • Dohányzás
  • Magas vérnyomás
  • Magas koleszterinszint
  • Cukorbetegség
  • Zsírdús ételek fogyasztása

Konklúzió, "take home messeage":

A tanulmány alapján elmondható, amit eddig is tudtunk:

- naponta legalább fél doboz cigaretta elszívása, a magas vérnyomás (>140/90 Hgmm) és a cukorbetegség a nőkben közel 40%-al növeli a szívroham kockázatát!

- a magas vérnyomás önmagában 80%-al növeli meg a szívroham esélyét a férfiakban is!

De ami a lényeg! Mi tehetünk, hogy elkerüljük a szívinfarktust?

  • Rendszeres vérnyomás, vércukor-és koleszterinszint ellenőrzés javasolt!
  • Rendszeresen mozogjon!
  • Zsír-és szénhidrát szegény étrend folytatása!
  • Ne dohányozzon!
  • Tartsa testtömegét az egészséges határon belül! 

Következő blogbejegyzésemben további életmód tippeket adok és hetente (szombatonként) összegyűjtöm a friss egészségügyi híreket, ezért kövessen engem vagy lájkolja a facebook oldalamat, hogy le ne maradjon róla!

Ráadásként a lájkolók és követők azonnal értesülnek a legújabb blogbejegyzésekről, ezáltal hetente frissülő egészségügyi hírekhez jutnak!

Előző bejegyzéseim:

Az aszpirin mégsem védi meg a szívet!

Dr. Google nem kér elnézést!

Az aszpirin mégsem védi meg a szívet!

Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a 100 mg-os aszpirin nem véd meg a szívinfarktus és stroke ellen, amennyiben nagyobb a testsúlyunk, mint 70 kg.  Egy másik tanulmány szerint az időseknek nem kellene aszpirint szedniük napi szinten.

pill-3288077_1920.jpg

Fotó: Designed by Pixabay.

Az eddigi tanulmányok azt hangoztatták, hogy a vény nélkül kapható, kis dózisú (100 mg) aszpirin napi egyszeri bevétele csökkenti a szívroham és az agyi infarktus kockázatát. Sőt kimutatták már, hogy

- jó a bélrák ellen

- lassítja a demenciát

- csökkenti a bőr-és tüdőrák kockázatát és az asztma veszélyét is.

Testsúlyunktól függ az aszpirin hatékonysága

A The Lancet rangos, tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint az aszpirin vérrögképződést gátló hatása függ a testsúlytól. Tíz randomizált klinikai vizsgálatot néztek át és 117 ezer beteg adatait értékelték.

Az eredmények azt mutatták, hogy a 70 kg fölötti embereknél a 100 mg-os aszpirin nem véd meg a hirtelen szívhaláltól, agyi infarktustól és a rák kockázatát csökkentő hatása is testsúly függő.

Jó hír, hogy az 50-70 kg közötti pácienseknek továbbra is jó hatású az aszpirin.

lake-constance-1937136_1920.jpg

Fotó: Designed by Pixabay.

Az idős embereknél nem szívvédő az aszpirin, sőt inkább gyomorvérzést okozhat!

Az idősebb embereknél gyakoribb a szívinfarktus, a stroke, a demencia és a rák előfordulása. Az eddigi kutatások alapján joggal feltételezhetjük, hogy az aszpirin jótékony hatása miatt az időseknek szedniük kellene ezt a csodaszert, hiszen majdnem minden időskori betegség ellen véd.  A New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány szerint is a 65 évnél idősebbeknek nem kellene szedniük a 100 mg-os aszpirint, mivel nem csökkenti a szívinfarktus és agyi infarktus kockázatát.

A kutatásban 19 ezer ember adatait értékelték. A vizsgált személyek egyik fele napi 100 mg aszpirint szedett, a másik fele placebot és 5 évig követték őket. A vizsgálat szerint az egészséges, 65 évnél idősebb embereknél nem volt hatékony gyógyszer az aszpirin (sem a szívinfarktus vonatkozásában sem a szellemi hanyatlást nem csökkentette), sőt 38%-uknál gyomorvérzés is megjelent.

man-3723548_1920.jpg

Fotó: Designed by Pixabay.

Konklúzió

A fenti két tudományos folyóiratban megjelent tanulmányok alapján:

- túlsúlyos embereknél nem bizonyított a kis dózisú aszpirin védő hatása a szívérrendszeri megbetegedések és rák kialakulásának vonatkozásában.

- 50-70 kg közötti egészséges személyeknél bizonyították az aszpirin védő hatását.

- 65 évnél idősebb, szív-és érrendszeri betegségben nem szenvedő embereknél a napi szinten szedett 100 mg-os aszpirinnek nem tudták bizonyítani a védő hatását, azonban több, mint 1/3-uknál gyomorvérzés jelentkezett!

Kérdésekre szívesen válaszolok a facebook oldalamon és kommentben!

További érdekes és hasznos tanácsokért kövesd a blogomat. :)

Dr. Google nem kér elnézést!

Manapság rengeteg weboldal foglalkozik virtuális orvoslással, ezért pár kattintás után, a dr. Google segítségével felállíthatjuk a diagnózist és kezelési javaslatokat is kapunk.  Az internetes keresés alapján felállított öndiagnózis súlyos szövődményekkel is járhat, ezért a kockázatokról és mellékhatásokról mindig kérdezze meg kezelőorvosát és ne a dr. Google-t!

stethoscope-3541909_1920.jpg

Fotó: Designed by Pixabay

Okostelefonjaink mindig kéznél vannak, ezért ha bármi tünetet észlelünk magunkon, legyen az fejfájás, szédülés, hányinger stb. egészségügyi tanácsért azonnal böngésszük az internetet és ráguglizunk a tüneteinkre. A rengeteg találat miatt, temérdek információt kapunk. A tüneteinkre keresve könnyen eljuthatunk a torokfájástól a gégerák diagnózisáig is. Ezt követően jön a szorongás és félelem, még több információt keresünk, újabb-és újabb diagnózisokkal találkozunk, ezért még jobban szorongunk és egy ördögi kör alakul ki. Ez az internetes keresés mellékhatása, a cyberchondria.

Az internetes keresés szövődménye: R.I.P.

Felgyorsult világunkat a türelmetlenség és az elvárás határozza meg. Mindent azonnal akarunk, csak egy kattintás és már az ajtóban csenget a futár a megrendelt csomagunkkal a kezében. Átvesszük a csomagot, gyorsan kibontjuk és ekkor meglepődünk, hogy nem is azt a terméket kaptuk, amit megrendeltünk. Jön egy kis szorongás, frusztráltak leszünk, majd néhány nyomdafestéket nem tűrő megjegyzés után, felhívjuk az ügyfélszolgálatot, aki elnézést kér és biztosít arról, hogy a helyes terméket ki fogják küldeni! OK! Minden megoldódott, a szorongásunk és a frusztráltságunk is elmúlt. Hasonló módszert követünk egészségügyi panasz esetén is, csak itt nagyobb a tét, nagyobb a szorongás és az aggodalom, hiszen a legnagyobb érték az egészség!

Kérdezzük meg dr. Google-t, aki mindig rendel!

Gyakori probléma: piros csík jelent meg a karomon. Lássuk, mit dob rá a Google (itt a link) és lám, az első oldalon 8! találat szerint vérmérgezésem van! Hoppá! Most akkor elindul a kaszkád.

Rákeresek erre „vérmérgezés tünetei” (itt a link). Az első találatra kattintok és azt olvasom, hogy azonnali kórházi kezelésre van szükségem. Máris szorongok! Tüzetesebben átbogarászva az egyik weboldalt, rájövök, hogy a szepszis tünetei még nem jelentek meg, de mi van ha… mégis csak vérmérgezésem van?! Ezek után joggal aggódom és még jobban szorongok!

Elolvasok pár fórum hozzászólást, reménykedve, hogy nem fogok meghalni olyan betegségben, amely a világ tizedik leggyakoribb haláloka. Tévedtem! A fórum hozzászólások többsége is azt írja, hogy igazolódni látszik a virtuális öndiagnózisom miszerint, vérmérgezést kaptam. Ráadásul többen azt írták, hogy „ha a piros csík eléri a szívedet, meghalsz”! Kész, ennyi, itt a vég!

Azonnal felkeresem az orvosi ügyeletet, ahol megnyugtatnak, hogy nincs szepszisem, ez egy banális nyirokérgyulladás, hamarosan rendbe jövök. Úgy néz ki, hogy a Google most nem volt a barátom és még csak elnézést sem kért!

google-76517_1280.png

Fotó: Designed by Pixabay

Nyirokérgyulladásból szepszis! Hogyan?

A fenti példából láthatjuk, hogy egy kaszkád rendszerű keresés után gyakorlatilag eltemethettem magam! Ennek egyik oka lehet a hozzáférhetőségi torzításként számon tartott jelenség. Mivel több szakirodalom foglalkozik a súlyosabb betegségekkel, ezért a keresőmotorok találatai között nagyobb arányban jelenik meg például a gégerák, mint a vírus okozta felsőlégúti fertőzés, mint lehetséges diagnózis.

A modernkori diagnózis

Az orvos társadalom nagy része még nem találkozott a cyberchondria kifejezéssel. Többen úgy ismerik, hogy az „internetes beteg”. Sok vitát szült, hogy jó-e az, ha a páciens már tájékozódott az interneten a betegségét illetően. Ellenszenvet leginkább az idősebb kollégák körében váltott ki. Egy tanulmány megállapította, hogy az online információ keresés valóban növelte a betegek szorongását, ugyanakkor javította az orvos-beteg kapcsolatot is.

Személyes véleményem az, hogy nem baj, ha a beteg tájékozott, sőt még díjazom is, amennyiben releváns információkkal szolgál a kezelésével kapcsolatban. A felkészült beteg vette a fáradtságot és utána nézett a betegségének, ami azt jelenti számomra, hogy gyógyulni akar! Az ilyen beteg megérti, hogy miért fontos a kezelése, a gyógyszerek rendszeres szedése és az orvost is arra készteti, hogy a lehető legfrissebb tudással rendelkezzen, hiszen milyen gáz már, ha a páciens többet tud a betegségéről, mint a kezelőorvos!

Ezt a posztot azért hívtam életre, mert a praxisomban egyre több ilyen virtuális öndiagnózissal találkozom. Nem meglepő, hiszen az olyan súlyos megbetegedés, mint a rák vagy autoimmun betegségek, aggodalmat és szorongást váltanak ki a páciensekből, sokszor alaptalanul. Igazi kihívást jelent egy ilyen beteget meggyőzni a helyes diagnózisról. A legnagyobb élmény, amikor azt látom, hogy sikerült meg győznöm a beteget és bízik bennem, nah meg, hogy jobb vagyok, mint a dr. Google! :)

Állítsuk fel együtt a diagnózist!

Jövőbeli posztjaimban az internetes keresés veszélyeire fogom felhívni a figyelmet! Érdekes orvosi esetek kerülnek bemutatásra, ahol az olvasóknak lehetőségük lesz diagnózist felállítani az internetes keresés alapján. Lájkolj, kövess engem a facebook-on is, hogy elsőként értesülj minden posztról!

Ha tanácsra van szüksége kérdéseire a facebook oldalamon személyesen válaszolok, a legújabb szakirodalmi adatok alapján. Kövessen!